Kukoricafesztivál

Az idén október 24-én és 25-én először rendezték meg Bajmokon a kukorica ünnepét
A kukoricaszedés a végéhez közeledik, és a bajmokiak elhatározták, hogy ünneppé teszik ennek a munkának a befejezését. Kiváló alkalom volt ez arra, hogy a szervezők megmozgassák a falu apraja-nagyját, és olyan tartalommal töltsék meg az ünnepet, amely valóban emlékezetessé teszi számukra a fesztivált.
Az ünnep első napján a Dózsa György MMK helységeiben szakmai tanácskozásra és mezőgép-bemutatóra került sor. A rendezvényen hazai és külföldi vezető kukoricamag-nemesítő intézetek mutatkoztak be. Délután az óvodások és iskolások számára műhelymunkát szerveztek. Egyébként számukra pályázatot írtak ki képzőművészeti és kézügyességi alkotások elkészítésére, amelyek témája a kukorica és a faluban megépült híd volt. Szombaton, október 25-én délelőtt megnyílt a pályázati munkákból rendezett kiállítás és sor került a díjátadásra. A bírálóbizottságnak nehéz volt a dolga, mert a pályázatra tömegesen jelentkeztek munkáikkal Bajmok legfiatalabbjai. Összesen 22 díjat osztottak ki, a díjazottak díszoklevelet és alkalmi ajándékot kaptak. Ezután került sor a híd felavatására. A hazaiak és számos rangos vendég fiákerekkel vonult át a Krivaja patak két partját összekötő hídon, amely rendkívüli jelentőségű a bajmoki termelők számára, ugyanis megépülte előtt azok a termelők, aki a patak egyik partján laknak, de a másik oldalon van a földjük, kénytelenek voltak mezőgépeikkel a nemzetközi úton a falu központjáig menni, mert csak onnan juthattak el a földekre. A hidat Maglai Jenő, Bajmok polgármestere és Kiss Árpád a Szabadkai Parasztok Egyesületének elnöke adta át a forgalomnak. Maglai Jenő hangsúlyozta, hosszú idő után Bajmok is elindult ismét a fejlődés útján. Kiemelte, hogy a híddal nemcsak a termelőknek segítettek, hanem valamelyest tehermentesítették és biztonságosabbá tették a Szabadka-Zombor utat, hiszen a mezőgazdasági munkák idején a mezőgépek többé nem közlekednek majd olyan nagyszámban a főúton. Ismertette a falu további fejlesztési tervét, közben hangsúlyozta, hogy a hídavatás mindenekelőtt Kiss Árpád kitartó utánajárásának köszönhető.

Kiss Árpád szerint ez alkalommal is bebizonyosodott a régi igazság, hogy a híd nemcsak partokat, hanem embereket is összeköt, hiszen az építési munkálatok idején nagyon sokan segítettek, önzetlenül. Mindenki segítségét megköszönte, kiemelve név szerint mindazokat, akik valóban éjt nappallá téve igyekeztek, hogy a híd elkészüljön idejére.
A hídavatás után ismét a MMK vált az ünnep központjává, ahol alkalmi ünnepi műsorral kedveskedtek az egybegyűlteknek. Az udvarban kézművesek kínálták árujukat, miközben a bográcsban már illatozott a szüreti paprikás.

Battyányi Gyula idős bajmoki termelőt kérdeztük, megérdemli-e a hatdináros kukorica, hogy megünnepeljék.
- Nem az árát, hanem magát a kukoricát, egy kicsit önmagunkat is ünnepeljük, és erre bizony rászolgáltunk - mondja bölcsen a termelő. - Számunkra, akiknek a patak másik partján van a földje, rendkívül sokat jelent a híd, már nagyon régen vártunk rá. Lerövidíti az utat, üzemanyagot takarítunk meg, és ez már nagy dolog. Az idén jól termett a kukorica, sajnos, nincs ára. Én górékban raktároztam, várom, hogy jobb ára legyen. Jószágtenyésztéssel az éveim miatt már nem foglalkozom, így nem tudom feletetni a saját jószágommal. Arra pedig, hogy feltüzeljem, nem visz rá a lelkem, hiszen az olyan volna, mintha az évi munkámat tenném a tűzre. A munkánk eredménye nekünk szent, ezért is szolgált rá a kukorica a fesztiválra.

Faragó Erika agrármérnök, a Szabadkai Parasztok Egyesületének bajmoki részlegében dolgozik és ő a fesztivál gondolatának a ,,szülőanyja''.
- A Parasztegyesület és a BLACS (Bajmoki Lider Akció Csoport) közösen szervezte a fesztivált és a célunk az, hogy minden évben megrendezzük ezután ezt az ünnepet - mondja fiatalos hévvel. - Hiszem, hogy sikerül, hiszen Bajmoknak eddig nem volt ehhez hasonló ünnepe. Azért esett a kukoricára a választás, mert a faluban szinte nincs olyan ház, melynek lakói ne termesztenének kukoricát. A fesztivál gondolata még a nyárelőn megszületett, sokan ígérték is a segítséget, de valahogy sok jelentkezőben lelohadt a szervezési kedv. De azért megcsináltuk és azt hiszem, elég jól, de erre majd a visszajelzések adnak pontos feleletet. A legnagyobb, várakozáson felüli érdeklődést a gyerekek tanúsították, hála az iskolának és a tanügyiseknek, nemzeti hovatartozás nélkül szinte minden gyerek részt vett a kézműves foglalkozásokban. Sajnálom, hogy a szaktanácsadáson kevés termelő vett részt, de hiszem, hogy idővel: jövőre és az utána következő években a kukoricafesztivál minden bajmoki igazi ünnepe lesz.

PERISITY Irma

2008.11.12